Az emelőgépek időszakos felülvizsgálatának rendszere
 |
| emelőgép időszakos biztonsági felülvizsgálata |
Az emelőgépek időszakos felülvizsgálata egy jogszabály által előírt, kötelező érvényű műszaki-biztonsági eljárás, amelynek elsődleges célja az üzemeltetett berendezések biztonságos állapotának fenntartása, a balesetek megelőzése és az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek garantálása. A rendszeres ellenőrzések során szakemberek vizsgálják, hogy az emelőberendezés megfelel-e a vonatkozó műszaki előírásoknak, szabványoknak és a gyártói dokumentációnak, ezzel biztosítva a megbízható működést a teljes életciklus alatt.
A felülvizsgálatok jogszabályi és szabályozási háttere
Magyarországon az emelőgépek üzemeltetését és ellenőrzését több, egymásra épülő jogszabály és szabvány határozza meg. Ezek a szabályozók jelölik ki a kötelezettségeket, a felelősségi köröket és a vizsgálatok rendjét. A legfontosabb szabályozó dokumentumok a következők:
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.): Ez a törvény fekteti le az általános kereteket, kimondva a munkáltató felelősségét a biztonságos munkaeszközök biztosításáért, amelybe az emelőgépek is beletartoznak.
- 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) kiadásáról: Ez a rendelet a legfontosabb szakági szabályozás, amely részletesen definiálja az emelőgép fogalmát, a vizsgálatok típusait (szerkezeti, fővizsgálat, időszakos biztonsági felülvizsgálat), azok gyakoriságát és a vizsgálatok elvégzésére jogosult személyek körét.
- MSZ ISO 9927-1:2021 szabvány (Daruk. Vizsgálatok): Ez a nemzeti szabvány a daruk vizsgálatára vonatkozóan tartalmaz részletes előírásokat, beleértve a napi, rendszeres és időszakos vizsgálatok metodikáját.
Emelőgépek időszakos felülvizsgálatot végző cégek és szakemeberek: Emelőgépek időszakos felülvizsgálata
Ezen jogszabályok együttesen alkotják azt a keretrendszert, amely előírja, hogy az emelőgépeket kizárólag rendszeresen ellenőrzött, kifogástalan műszaki állapotban szabad üzemeltetni. A felülvizsgálatok elvégeztetése a munkáltató, illetve az emelőgép-üzemeltető törvényi kötelezettsége.
A felülvizsgálatok típusai és gyakorisága
 |
| Targonca időszakos biztonsági felülvizsgálata |
Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat többféle, egymást kiegészítő vizsgálatot különböztet meg, amelyek célja és mélysége eltérő.
Szerkezeti vizsgálat
A szerkezeti vizsgálat során az emelőgép teherhordó szerkezeteinek állapotát ellenőrzik szemrevételezéssel és roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerekkel. A cél a fáradásos repedések, maradó alakváltozások, korróziós károsodások és egyéb, a szerkezeti integritást veszélyeztető hibák feltárása. A gyakoriságát az emelőgép használati módjától, korától és környezeti hatásoktól függően, a gép gépkönyve vagy a fővizsgálatot végző szakértő határozza meg.
Fővizsgálat
A fővizsgálat egy részletesebb ellenőrzés, amely a szerkezeti vizsgálaton túl kiterjed a gépészeti, villamos és biztonságtechnikai berendezések működésének, kopásának és általános állapotának felmérésére is. Ennek során ellenőrzik a fékeket, hajtóműveket, köteleket, láncokat, horogszerkezeteket és a biztonsági végálláskapcsolókat. A fővizsgálat esedékességét szintén a használat intenzitása (kihasználtsági tényező) és a környezeti besorolás alapján kell meghatározni.
Időszakos biztonsági felülvizsgálat
Ez a legátfogóbb vizsgálat, amelyet az EBSZ előírásai szerint legalább 5 évente kötelező elvégezni. Célja annak megállapítása, hogy az emelőgép megfelel-e az üzembe helyezéskor érvényes biztonsági követelményeknek, valamint a jelenlegi műszaki állapot lehetővé teszi-e a további biztonságos üzemeltetést. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat magában foglalja a szerkezeti és fővizsgálatot is, és kiterjed a gép dokumentációjának (gépkönyv, korábbi jegyzőkönyvek) ellenőrzésére is. A vizsgálat végén a szakértő jegyzőkönyvben rögzíti az eredményeket és minősíti a gépet (alkalmas, korlátozással alkalmas, alkalmatlan).
Érintett iparágak és szerepkörök
 |
| Emelőgép felülvizsgálatának típusa és gyakorisága |
Az emelőgépek felülvizsgálata gyakorlatilag minden iparágat érint, ahol teheremelést végeznek. A legjellemzőbb területek:
- Építőipar: toronydaruk, autódaruk, mobil emelőkosaras berendezések, ollós emelők.
- Logisztika és raktározás: targoncák, raktári felrakógépek, híddaruk.
- Gyártás és nehézipar: híddaruk, bakdaruk, konzolos daruk, futómacskák.
- Szolgáltató szektor: járműemelők (autószervizek), emelőhátfalak (szállítmányozás), színpadtechnikai emelők.
A folyamatban érintett főbb szerepkörök a munkáltató/üzemeltető, aki felelős a vizsgálatok megrendeléséért és a biztonságos üzemeltetési feltételek megteremtéséért, valamint az emelőgép szakértő vagy akkreditált vizsgáló szervezet, aki a megfelelő szakképesítéssel és jogosultsággal rendelkezve elvégzi és dokumentálja a vizsgálatot. A gépkezelők felelőssége a napi, műszak előtti ellenőrzések elvégzése és a rendellenességek jelentése.
Árképzés és a felülvizsgálat költségeit befolyásoló tényezők
Az emelőgép-felülvizsgálatok ára jelentős mértékben eltérhet a gép típusától és a vizsgálat mélységétől függően. Nincs egységes, fix díjszabás; az árat több tényező együttesen határozza meg:
- Emelőgép típusa és komplexitása: Egy egyszerű kézi csörlő vizsgálata lényegesen olcsóbb, mint egy komplex, nagy teherbírású toronydaru időszakos biztonsági felülvizsgálata.
- A vizsgálat jellege: Egy szerkezeti vizsgálat jellemzően kevesebbe kerül, mint egy teljes körű, 5 éves időszakos biztonsági felülvizsgálat, amely több munkanapot és esetleg speciális diagnosztikai eszközöket (pl. roncsolásmentes anyagvizsgálat) is igényelhet.
- Az emelőgép mérete és teherbírása: A nagyobb gépek vizsgálata általában több időt és erőforrást igényel.
- Helyszín és kiszállási költség: A vizsgáló szakembernek a helyszínre kell utaznia, így a távolság is befolyásolja a végösszeget.
- Szükséges kiegészítő vizsgálatok: Ha a felülvizsgálat során terheléses próbát vagy roncsolásmentes anyagvizsgálatot is kell végezni, az növeli a költségeket.
Általánosságban elmondható, hogy egy egyszerűbb emelőeszköz (pl. emelőhátfal, kisebb targonca) időszakos vizsgálatának díja néhány tízezer forinttól indul, míg egy nagy ipari daru 5 éves biztonsági felülvizsgálata több százezer forint is lehet.
Esettanulmányok: a felülvizsgálat szerepe a gyakorlatban
 |
| Emelőgép időszakos felülvizsgálat esettanulmányok |
1. Esettanulmány: Logisztikai központ híddarujának fővizsgálata
Egy nagy forgalmú logisztikai központban a 10 tonna teherbírású híddaru éves fővizsgálata során az emelőgép szakértő a drótkötél alapos vizsgálatakor elemi szálszakadásokat és a kötél belső szerkezetének sérülésére utaló jeleket fedezett fel. Bár a kötél még nem szakadt el, a szakértő a további biztonságos használatot a kötél azonnali cseréjéhez kötötte. A csere elvégzésével és a sikeres terheléses próbával megelőztek egy potenciálisan súlyos, akár halálos kimenetelű üzemi balesetet.
2. Esettanulmány: Építőipari ollós emelő 5 éves felülvizsgálata
Egy építőipari cégnél egy 8 éves, intenzíven használt ollós emelő platform időszakos biztonsági felülvizsgálata során a szakértő a hidraulikus rendszerben szivárgást, valamint a vészleeresztő szelep nem megfelelő működését állapította meg. A jegyzőkönyvben "korlátozással alkalmas" minősítést adott, és előírta a hidraulikus munkahengerek tömítéseinek cseréjét és a szelep javítását. A javítások elvégzése után a gép ismét teljes biztonsággal használható volt, elkerülve a munka közbeni hirtelen süllyedés kockázatát.
3. Esettanulmány: Autószerviz csápos emelőjének vizsgálata
Egy autószervizben a rutinellenőrzés során a szakember észrevette, hogy a kétoszlopos csápos emelő egyik teherhordó anyája a megengedettnél jobban megkopott. Bár a biztonsági anya még működőképes volt, az előírások szerint a kopás mértéke már indokolta a cserét. A beavatkozás megakadályozta, hogy a jármű emelés közben az anya meghibásodása miatt lezuhanjon, ami súlyos anyagi kárt és személyi sérülést okozott volna.
Gyakran ismételt kérdések (GY.I.K.)
- Ki végezheti el az emelőgépek időszakos felülvizsgálatát?
- Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot, a fővizsgálatot és a szerkezeti vizsgálatot kizárólag megfelelő képesítéssel rendelkező emelőgép szakértő vagy akkreditált szervezet végezheti el.
- Milyen sűrűn kell elvégezni a különböző vizsgálatokat?
- Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot legalább 5 évente kell elvégezni. A szerkezeti és fővizsgálatok gyakoriságát az emelőgép használatának intenzitása (üzemeltetési csoportszám) és a környezeti viszonyok alapján, a gépkönyvben vagy a szakértő által meghatározott időközönként kell végrehajtani.
- Mi a teendő, ha egy emelőgép "nem alkalmas" minősítést kap?
- A "nem alkalmas" minősítésű emelőgépet a feltárt hibák kijavításáig és egy újbóli, sikeres felülvizsgálatig tilos használni. A gép kivonása a forgalomból kötelező a biztonságos üzemeltetés érdekében.
- Mi az az emelőgép gépkönyv (darukönyv) és miért fontos?
- A gépkönyv az emelőgép "személyi igazolványa", amely tartalmazza annak minden műszaki adatát, a gyártói előírásokat, valamint a korábbi felülvizsgálatok, javítások és karbantartások dokumentációját. A vizsgálatokat végző szakember ebben rögzíti az elvégzett ellenőrzéseket. Hiánya vagy hiányos vezetése szabálytalan üzemeltetésnek minősül.
- A gépkezelőnek van valamilyen vizsgálati feladata?
- Igen, a gépkezelő felelőssége a napi, műszak előtti ellenőrzés elvégzése. Ez magában foglalja a szemrevételezéses ellenőrzést, a fékek, a vészleállítók és a kezelőszervek működési próbáját. Bármilyen rendellenesség észlelése esetén köteles azt jelenteni a felettesének és a géppel a munka végzését beszüntetni.
- Mi a különbség a karbantartás és a felülvizsgálat között?
- A karbantartás (pl. kenés, olajcsere, alkatrészek beállítása) a gép üzemszerű működésének fenntartását szolgálja a gyártói előírások szerint. A felülvizsgálat ezzel szemben egy független szakértő által végzett, hatósági jellegű állapotfelmérés, amely azt tanúsítja, hogy a gép biztonságos-e. A kettő nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást.